2010. július 21., szerda
És akkor néhány szó az énekfelvételekről...Fantasztikus elrendezésű régi Relicses termünkben álltunk neki a feladatnak.Ahogy régebben írtam erről a teremről az szóról-szóra újra bebizonyosodott,hogy télen és nyáron is teljességgel használhatatlan.A légköri viszonyok hagynak némi kívánnivalót maguk után.Gyakorlatilag egy évben kb 4-5 hét van,amikor munkára,vagy egyátalán bármire alkalmas lenne.Kicsit sovány azt hiszem...Legutóbb a mínuszokkal küzködtünk,most a plusz fokokkal.Nem kicsit,hanem nagyon.Tekintve,hogy a megjelent éneklő kutyuskák egyike sem madárcsontú,nagy fizikai és szellemi megpróbáltatások kezdődtek.Vagy úgy is fogalmazhatnék,hogy kollegínán kívül mindenki hájas,ennyi szuszogó Jabba hasonmást soha sehol nem láthatott senki.:)Fotók a később megjelenő Égő kávéház alcímű albumban...:)Ha valaki hang nélkül nézte volna a folyamatot,mindenre gondolt volna,csak arra nem,hogy itt munka,méghozzá komoly munka folyik.És amikor a sörök is előkerültek,három húsos haszonállat körvonala rajzolódott ki a párában:)Homo sapiens-re még véletlenül sem hasonlító 3 fiatalember küzdelme volt ez.De túléltük,bár még minimum egy forduló hátravan.Az természetesen igaz,ha ezt kollegína adta volna elő,akkor kissé más lenne eme írás megfogalmazása.Túléltük,ez a lényeg,és remélem kis barátaim sem orrolnak meg reám,hiszen csak realista-pista vagyok:):)Nem szégyen a túlsúly,még ha ez néha fizikai fájdalommal is jár:)
2010. július 12., hétfő
No,tehát akkor egy Égi kávéház sztori....Az úgy kezdődött kérem,hogy anno Olivérrel elkövettünk egy Kései sirató című rock-oratóriumot.(sokrétűek ezek a Relicses gyerekek,na:))A bíztató kezdet után a gondokat lassan mázsában lehetett mérni,és szépen kifújt a dolog,már ami a színpadi megjelenítést illeti.Meg hát ugye hiába az" úgynevezett"modern zene és hangszerelés,manapság kis hazánkban szinte csak akkor műxik valami,ha minimum egy kiló fux van a nyakban,és tűsarkú cipős modellek a zene legnagyobb velejárói.Ja,és a mindenható kereskedelmi televízió:)József Attila"magában"kevés.Vicces,de valóban ez van.A többi nem számít sajnos.Tehát ez a dolog ebben a formában megrekedt,de eközben Mestivel(Tatutizennyolcigazpopzenekar)nekiugrottunk néhány Pilinszky János vers elkészítésének,zenei átgondolásának.Az Égi kávéház ötletét Kontra Attila barátommal agyaltuk ki anno,és így most elérkezett az idő,hogy ezt megvalósítsuk.Négy Kései siratós dal lett most újrahangszerelve és újraénekelve,megspékelve négy Pilinszky verssel.Reményeink szerint ez lenne az előzetese majd egy színpadi darabnak,ahol is....Na ezt majd ha kész:)Addig még van teendő igen sok,de ha a szeptember 30-i megjelenés realizálódik,akkor nagyon fogunk örülni.És erre most reális esély kínálkozik.
Tehát Oli,Mesti,Rola,én nagyjából(!!!!) kész,felkészül:Gabesz,Pusi.
2010. július 11., vasárnap
Jó napokat!Ismét túl vagyunk egy meglehetősen vaskos hétvégén,péntek-szombat ment a rokkolás.Sőt,alapvetően már szerdán is,hiszen Mesti komával nekiugrottunk az énekek rögzítésének a szeptemberben megjelenő Égi kávéház című történethez.Erről majd egy bővebb infohalmazt is prezentálok,megéri várni:)Elöljáróban annyit,hogy Balázskával reggel fél tíztől éjjel egyig dolgoztunk,és ehhez a megfelelő mennyiségű kenőanyagot,illetve védőitalt sikerült magunkba terelnünk.:)Szval sikeresnek mondható munkanapon vagyunk túl,de a java még szerdán hátra van....Pénteken az öcsém börzdéjpartyja volt,sok-sok vendéggel.3 zenekar is megjelent,a Skannibals,a Mea Culpa háromnegyede,és mi.Azzal alapvetően nem lehet vádolni a 3 csapatot,hogy túl sok kólát diktált volna magába...Az ünnepelt,aki a megaklumpa(Pao respect:):)) nevű formációban dobol egyébként,igazolta,hogy ha valaki délelőtt 10-kor már italozik,az még nem feltétlenül szedi csokorba a cintányérokat az első szám közben:)Ahogy láttam,mindenki jól érezte magát.Volt különleges produkció is:hegedűszó is köszöntötte az ünnepeltet,Marcika és tesója jóvóltából.Az tényleg gyönyörűséges volt:)....Persze ital egy szál sem maradt,ellentétben az étellel:ennyi kenyeret épségben utoljára az egyik spar-ban láttam reggel 7-kor:).....Szombaton a már hagyományosnak mondható Pista parádén vettünk részt a zenekarral Komáromban,ahol is tapasztalataim szerint ismét értelmet nyert a mutáns szúnyogokba vetett hitem.Ezeknek a szúnyogriasztó csemege.Komolyan mondom,én úgy néztem ki másnap,mint egy rühes.Mindenhol hegek,csudás látvány voltam.De hogy a koncertről is szóljak:extráról nem nagyon tudok beszámolni,jó volt,és örültünk hogy meghívtak minket újra.Azt azért majd egyszer szeretném megérteni,hogy ha az ember a színpadon több száz wattnyi hangerő közepette énekel és társai,akkor miért gondolja a kedves hallgató,hogy ha az oltári nagyságú színpad elé áll,és mondja a magáét,kvázi számot szeretne kérni,akkor én azt megértem,és még két sor refrén közben netán válaszolni is fogok rá?:)Ráadásul szájról még viszonylag nehezen olvasok,de ha így megy tovább,kénytelen leszek kitanulni ezt is:)
Szval így történt ez minálunk,az említett Égi kávéházas bejegyzés hamarosan fellelhető lesz itt:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)