2010. február 15., hétfő

Szép napot!A legutóbbi bejegyzést úgy fejeztem be,hogy ha javul a mentális és fizikai állapotom,azonnal egy bővebb beszámolót írok a buliról.Hát ez nem jött össze,mert éjjel már újfent tiszta láz lettem,nem gáz,végül is csak 3,5 hete tart ez nálam..Imádom a havat,a jeges szelet,a jégpálya színtű járdákat,Magyarország:én így szeretlek.Pláne úgy hogy szombaton Tardoson lesz jelenésünk egy farsangi buli kedvéért.Bízom benne,hogy a piros jelzést is megnyerjük újra,ahogy ez lenni szokott,és ahogy erről már fél oldalakat írtam...Szval hétvégén még vodka-narancs,tegnap már kalmopirin.Ez is,az is jó valamire....Ami viszont fontos,hogy átcuccoltunk új,fűtött,ámde igen kicsiny új termünkbe!Sebaj,legalább nem kell négymillió wattal próbálnunk,és elég egyszer leírni a dalszerkezeteket,mert a terem bármely pontjára tesszük a papírost,azt mindenki látja,még ha bármely kolléga háta mögé kerül is:):)Szval nem túl nagy,viszont pólóban is tudunk próbálni:)Ez azért nagy szó,pláne ha belegondolunk abba,hogy a régi terem körül-belül május közepére lesz elfogadható hőmérsékletű(monjuk plusz 10 fok).Én a magam részéről már csak egy kis enyhülésért fohászkodom,nagyon megjártam idén ezzel a hideggel...Na a buli....Nagy bajok voltak ezzel a létszámstoppal,nálam(és másnál is)rendesen rányomta a bélyegét a buli elejére.Mert ugye inkább úgy játszik az ember,hogy olajos hal módjára szorosan vagyunk,mintsem hogy ne férjen be mindenki.Abban egyetértettünk,hogy ez még egyszer nem fordulhat elő.És az, hogy a zenekar nem tehetett erről,az sem vígasztal minket,mert a legjobbat akartuk nyújtani,és MINDENKIVEL együtt szerettünk volna szórakozni,aki kíváncsi a zenekarra.Abban bízunk,hogy legközelebb(március 14-én)már össznépi banzájt csapunk!Rajtunk újfent nem fog múlni!És persze jó lenne,ha a nyáron lenne újra olyan hely,ahol szabadtéren,mondhatni idilli környezetben lehetne naaaagy bulikat csapni.(tudjuk jól melyik helyről beszélünk)És végül az esésem,mert ugye most sem úsztam meg fizikai fájdalom nélkül az estét.Történt ugye,hogy kipakoltunk mindent a teremnél,és én jó magyar virtussal közlekedtem lefelé a lépcsőn.Ahol még minden rendben volt.Aztán ahogy leléptem róla,azonnal a téli olimpián voltam,csak sítalp nem volt rajtam...Ennek eredményeképpen egy susógós hang kíséretében kiment az egyik lábam,majd a másik is(itt már bajok voltak),és előrezuhantam.Körül-belül négy és fél métert siklottam hason,és Robes ugrott oda hogy felsegítsen mint egy öregembert,és nem nevetett rajtam,mert először is arccal tompítottam esés után,és ezáltal elsőre felmérhetetlennek tűnt a kár.:)De persze semmi baj sem volt,csak a lábam bánta kicsit.Nagyobb baj sosem legyen,a többi nehézséget csak átvészeljük.Előre,és Tardoson szombaton(az előrejelzés szerint plusz fokokban)odacsapunk!Várunk mindenkit!

1 megjegyzés: